Hamis szonettek
Hogy minden hamis ami körülvesz
a bágyadt holdsugár az erőltetett szélcsend
hamis a bor s a szó mely még visszacseng
annyi év után – bár jól tudom szeretsz
hamisan szeretsz hamisan nevetsz
hamis mosolyod tündöklő opál
s a szív e hű motor még mindig kalapál
önemésztő gúnnyal mint egy rossz retesz
hamis a kávé mely csészémben párolog
a gond s az eszme mely fejemben kotyog
hamis a fintor mely gyakran ott remeg
szájad szögletén mint reggeli harmat
egy csepp gúny megrendít egy világhatalmat
még az óra is ma oly hamisan ketyeg
1975. augusztus 19.
Hogy hamis ez a nagy-nagy befogadó béke
minden egyes szó mely embertől ered
az akarat a vágy a remény mely fegyvered
a napsugár mely átitat s cserébe
agyad minden rezgését kicsalja
hamis a csók mely ajkad hegyéről
szétlobban mint fény az ágak tetejéről
s a nyüzsgő sötétben zsong az erdő alja
hamis ez a nagy-nagy emberi színjáték
a homok mit a szél a Szaharában kerget
az Űr mely titkon még egyre kecsegtet
a Hold a Naprendszer s a jó gyermeki szándék
de a gond s a baj mely annyiszor gyötör
rám liheg örökké mint egy szelíd ökör
1975. augusztus 21.
Merengve nézem a csendes naplementét
ezt a törvényszerű természeti csalást
mikor a nap mint képzelt bíbor-palást
lehullt az égről s a dombok tetejét
mint óriás fejeket glóriába vonja
fluoreszkált az erdő s a lila homályban
denevér suhan pillangók nyomában
a kert a virágok lágy illatát ontja
milyen jó ilyenkor csendben elmerengni
minden feledhetőt szépen elfeledni
nem gondolni csak arra ami szép és vonzó
s az álmok azúrján mint kedves árnyképek
Sapphó és Kleopátra kecsesen lépnek
de ki az az árnyalak bús álmodozó.
1975. augusztus 30.
Néhány gondolatban megint átkarollak
meleg szavakkal mint ajkad lehelete
mindennapi dolgok akár a napkelte
gépek zúgása vagy a hallgatag falak
melyek körbevesznek magukba fogadnak
titkunk titkaiban örökre elrejtve
mint parányi fénycsík mosolygó szemedbe
a bútorok ruhák mély csendben hallgatnak
csak az óra ketyeg megszokott ütemmel
a gondolat suhan súlytalan szeszéllyel
szoknyád szétterül a nagy Univerzumon
idomod mozgása összhang a bolygókon
s mint kedves istennő földre ereszkedsz
bár néhány hamis rímen papíron lebegsz.
1975. szeptember 15.