(Hogy hamis ez a nagy-nagy…)

Hogy hamis ez a nagy-nagy befogadó béke

minden egyes szó mely embertől ered

az akarat a vágy a remény mely fegyvered

a napsugár mely átitat s cserébe

agyad minden rezgését kicsalja

hamis a csók mely ajkad hegyéről

szétlobban mint fény az ágak tetejéről

s a nyüzsgő sötétben zsong az erdő alja

hamis ez a nagy-nagy emberi színjáték

a homok mit a szél a Szaharában kerget

az Űr mely titkon még egyre kecsegtet

a Hold a Naprendszer s a jó gyermeki

                                                           szándék

de a gond s a baj mely annyiszor gyötör

rám liheg örökké mint egy szelíd ökör

 

1975.