Föld alatt

Magához ölelte őt is a föld

parányi féreg más mi lehet

amíg élt lángolt talán öldökölt

most kő porlik feje felett

 

talán ő is nagy eszmékért lángolt

lábával a Hold udvarára lépett

most az ősz sző fölé színes fátyolt

sírjára hullnak a sápadt levelek.

 

1976. március 29.