Föld alatt
Magához ölelte őt is a föld
parányi féreg más mi lehet
amíg élt lángolt talán öldökölt
most kő porlik feje felett
talán ő is nagy eszmékért lángolt
lábával a Hold udvarára lépett
most az ősz sző fölé színes fátyolt
sírjára hullnak a sápadt levelek.
1976. március 29.