(Eltűnődöm érzem…)

Eltűnődöm érzem hogy az ősz legyőz

és mindent bevon hervadó fényével

vagy én öregszem s vénember szemével

mámoros agyam már mindent megkettőz

miért e kétség nyaram zenitjén tetőz

miért ezer indok tűzszemű éber

ezer miértek új miérttel érvel

megnyugvó ősz a konok tél előtt

nem volna többé tűz csak füst és korom

egy marék hamu a kihűlt avaron

hová lettél lelkem te lánglelkű madár

ki földre taposva darabokra törve

önnön hamujából is újjászületve

mint feléledt Főnix kacagva tovaszáll

 

1977.