Körösi Csoma Sándor útban Lhaszza felé

Hát itt állok az álmok közepén

keleti mesék sivárságain

a rózsakoszorúból csak tövis maradt

a tövis mely szúr szúr és andalít

de tudom hogy nincs veszítve semmi még

az út előttem végtelen fonál

a Nap úgy ragyog mint régen hajdanán

az induláskor Enyed lábainál

mind amit kerestem mind amit adtam

egy cél szentesített – megvalósult álom –

ezen már nem fog ki tudod nemzetem

sem közelibb sem távolibb halálom

 

1984. május 10.