Szélcsend

Ez a szélcsend is milyen tökéletes

egy ág se moccan a fű meg se remeg

a kék uralja a felhőtlen eget

még a gondolat is szinte felesleges

vihar előtt szül ily nyomasztó csendet

e Föld mely önmaga bajától terhes

szinte csodálod a fény mit is keres

egy kis pókfonálon mely súlytalan lebeg

egyszerre megmozdul ég föld és tenger

a vihar zúg-búg mint óriási henger

zúzva taposva féktelenül vágtat

minden már portól és mocsoktól nedves

a gondolat szűk verébszárnyon repdes

a csend és béke csak pillanatnyi látszat.

 

1986. január 5.