Ne hogy azt hidd

Ne hogy azt hidd hogy én várni sem tudok

pedig egyre hajt a közeledő vég

mi vár rám ki tudja talán csak az Ég

de mindig akad egy-két hiszékeny utód

kit elbűvöl a Nap ha tiszta lánggal ég

s a múltból fölajzott víg versenyfutók

a célért küzdeni s harcolni tudók

bár fejükön nem volt sohasem babér

ne hidd azt hogy én már várni sem tudok

pedig az élet hajt hajszolva futok

talán önmagamtól… ezt minek tegyem

ha vár is rám kín és megpróbáltatás

ezer veszély közt a hatalmas kaszás

te vagy az oázis megmentő szigetem.

 

1988. április 19.