Anyámra gondolva

Lila sóvirág-közt lassan ballagok

lila csillagok ragyognak fel reám

a tűző napfény oly gyönyörű talány

s mint égből jövő angyali harangok

csilingel a napfény arany-sugarán

óh ti nyárvégi zsongító dallamok

messzi ragadtok mégis itthon vagyok

s kedves mosolyod elvillant mint a nyár

rebbenő szellő szoknyád libegését

s a rétek balzsamos édes illatát

arcomhoz lopja lenge érintését

simogató kezed villanyáramát –

meghitt mosolyok s biztató hangotok

visszaragyogják sok lila csillagok.

 

1988. július 28.